Ez az a szám, amit tuti hallott mindenki legalább egyszer az életében, még ha nem szereti a rockot, akkor is. Olyan, mint a Satisfaction a Stonestól, valamelyik mainstraim rádión úgyis szembejön. Ian Paice, a Deep Purple alapító dobosa pont máma lett 73 éves (a Jóisten éltesse a csapat többi tagjával együtt még nagyon sokáig), ez a szülinap adja az apropót ahhoz, hogy pár sort képernyőre vessek az együttessel, illetve a címbeli alapművel kapcsolatban. (Anyukámnak meg tegnap volt a szülinapja, ő is hajrá, bár ő zeneileg lemaradt a Vámosi-Záray párosnál.)

Számomra a Purple a Ritchie Blackmore, Ian Gillan, Jon Lord, Roger Glover, Ian Paice felállásban működött formációt jelenti, és akármennyire meglepő, így öten csak 4 stúdiólemezt adtak ki 1970-73 között, na meg persze a Made in Japan c. koncertalbumot 1972-ben. (Ez utóbbi nálam a legjobb koncertlemezek versenyében simán benne van az első háromban.) A stúdiólemezek közül az In Rock, a Fireball és a Machine Head szuperlativuszokkal értékelhető szerintem, a klasszikus felállás utolsó lemeze, a Who Do We Think We Are azonban számomra hallgathatatlan. (A My Woman from Tokyo az egyetlen kivétel róla.) A klasszikus formáció 1984-ben állt újra össze és két lemezt adott ki: a Perfect Strangers a régi időket idéző szuper darab, a '87-es The House of the Blue Light sem rossz, de erre már érvényes Arkagyij Rajkin (50 év alattiak már csak a Google-lal találhatnak rá) kritikája: Válámi ván, de nem áz igázi.

A magam részéről élőben láthattam volna pár egyetemi évfolyamtársammal együtt a klasszikus felállást az 1987. januári koncertjükön a Budapest Sportcsarnokban, már a jegyünk is megvolt, barátaim el is mentek rá, én viszont helyette összehoztam egy utóvizsgát ókortörténetből... Ezért aztán egészen 2014. februárjáig kellett várnom, hogy élőben hallhassam a legendás zenészeket a Papp László Sportarénában. A klasszikus felállásból akkor már csak Gillan, Paice és Glover játszott együtt, de az élmény így is fenomenális volt.

A Smoke on the Water a Machine Head c. lemezen jelent meg, és amint eléggé köztudott, valós történeten alapul. Ezt a nagylemezt a svájci Montreux-ban vették fel, az eredeti tervek szerint az ottani kaszinó komplexumban a Rolling Stones mobil stúdiójával, 1971 decembere folyamán. A felvételek megkezdése előtti estén Frank Zappa adott koncertet a Mothers of Invention nevű zenekarával ugyanott, és koncert közben az egyik néző sikeresen felgyújtotta a nádborítású mennyezetet. Az épület teljesen leégett, a Purple így kénytelen volt új helyet keresni, ez lett az Hôtel des Alpes-Grand Hôtel, ami a téli holtszezon miatt üresen állt. A szövegben szerepel még "Funky Claude", aki nem más, mint a Montreaux-i Dzsesszfesztivál kitalálója és igazgatója, Claude Nobs.

Szóval mindezt azért hoztam elő, mert egyik éjjel arra riadtam fel, hogy ha nem készítek erről a rock alapvetésről egy viszonylag szöveghű és az eredeti szótagszámot megtartó fordítást, akkor jön a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók és megeszi a forró kását a hasamról. Ezt mindenképpen el szerettem volna kerülni, ezért hát nekiültem, az eredmény lejjebb olvasható. Aki valami érthetetlen oknál fogva nem tudja kívülről a dallamot és az angol szöveget, az alant lekövetheti. Ha pedig egy magyar Deep Purple tribute zenekar érdeklődik a fordítás iránt, jogdíj ügyben nyugodtan keressen meg, szívesen adok számlaszámot.

FÜST A VÍZ FÖLÖTT

(írta Ian Gillan verse)

Már várt miránk szép Montreux / A Genfi-tónak partján

Az új lemezt ott csináljuk / De nincs sok idő rá

Frank Zappa and the Mothers / Ők ott játszottak már

De a koncert közben, képzeld, / Kigyulladt az a ház

Füst a víz fölött

Tűz az ég alján

Füst a víz fölött

Recsegve égett minden / A nagy, régi kaszinó

Szuper Claude sok srácot kimentett / Őrülten klassz csávó

Na most hová menjünk? / Kell egy menő másik hely

Az időnk gyorsan fogyott már / Mit tegyünk a sikerért, hej

Füst a víz fölött

Tűz az ég alján

Füst a víz fölött

Kivettük a bezárt Grand Hotelt / Hideg, üres és csupasz

Az új Rolling Stones cucc ott kint várt ránk / Zenéljünk hát, húbazz

Némi vörös fény és pár rossz ágy / Dolgoztunk izzadva

Akármi lesz is ezek után / Tudom, az élmény velünk marad

Füst a víz fölött

Tűz az ég alján

Füst a víz fölött 

Kedvenc gyerekkori kajám, apai nagymamám minden nyaraláson ezzel tömött. Az egész családból senki nem tudta úgy elkészíteni, mint ő, pedig sokan próbálkoztak. De nekik vagy leégett, vagy félig nyers maradt, vagy csak simán ki kellett dobni. A nagyi halála után ezért kénytelen voltam magam kikísérletezni ennek az egyszerű, de mégis finom kajának az elkészítését. A lenti adag elvileg két-három személyre elég, bár én ezt a mennyiséget egymagam szoktam elpusztítani pár óra alatt. Fontos még megemlíteni, hogy blogger - olvasó találkozókon rendszeresen prezentálom, időnként túrógombóccal váltogatva.

Az alap adag esetében a kulcs a hármas (3) szám. Ha nagyobb adagot akarunk, értelemszerűen minden hozzávalót egy egységgel meg kell növelni. Én általában az 5-öst használom (5 tojás, 50 dkg gríz, stb.), mert akkor legalább marad valamennyi a család többi tagjának is...

Ez kell hozzá: 

• 3 tojás
• 30 dkg gríz (sok receptkönyv lisztet ír, de én azzal sosem próbáltam)
• 3 dl tej
• 3 evőkanál cukor
• olaj
• só
• mazsola ízlés szerint (opcionális, tudom, hogy nem mindenki szereti)
• lekvár, ki milyet szeret, legjobb a sárgabarack szvsz

Így készül:

A tojások fehérjét és sárgáját külön edénybe öntjük. A sárgáját  a grízzel, tejjel, cukorral, kevés sóval csomómentesre keverjük. Jó sűrű lesz, ezért a fehérjéket habbá verjük és belekeverjük a sűrű masszába, így már némileg könnyebb anyagot kapunk. Egy magas falú, viszonylag nagyméretű edényben felforrósítunk kb. 1/2 deci olajat és beleöntjük a masszát. Nem szabad magára hagyni, mert akkor egyrészt unatkozni fog, másrészt meg odaég és dobhatjuk kifelé. Amikor a tészta alja kicsit sülni kezd, fakanállal nekilátunk kevergetni, ill. széttörni a masszát. Ezt innentől kezdve gyakorlatilag folyamatosan végezzük, na jó, azért néhányszor lehet közben pihenni. A cél, hogy a tészta szétessen kisebb-nagyobb morzsadarabokra és így süljön meg. (Az egész kaja erről kapta a nevét, hiszen ha nem ég oda és ehető lesz, akkor mi vagyunk a császárok.) Ha esetleg keveselljük a cukrot, még ilyenkor is adhatunk hozzá. Mielőtt a tészta teljesen megsülne, öntsük hozzá a mazsolát és keverjük össze. A mazsolát érdemes a főzőcske megkezdése előtt legalább 20 percre vízbe áztatni, hardcore szakácsok próbálkozhatnak rummal is (belsőleg vagy külsőleg, ez szabadon választott).

A sütés/keverés kb. 20 perc, ezalatt lehet valami jófajta zenét hallgatni, esetleg Kőhalmi Zoltánt vagy Bödőcs Tibort nézni. Aki lekvárral szereti, az fogyasztás előtt tegyen rá pár kanállal (Bödőcsre. Addig se iszik. :). Jó étvágyat!

A téma amúgy a telex.hu-t is foglalkoztatja, joggal, ajánlom is mindenki figyelmébe itt.

Szerintem kajáról fotót készíteni felesleges, mert ha jó ízű, de a kép nem sikerül, akkor minek, viszont ha a kép jó, de az ételt a kutyának kell adni, akkor meg éhen maradunk. Tehát inkább mutatok egy képet a Tatooine-ról, alatta meg tekintsük meg, hogy készíti Tompika a kekszet:

Volt egyszer egy hogyvolt blog, ami meglehetősen méltatlan módon kiszenvedett az Index NER-esítését követően. Annak a szellemi játszótérnek a 2007-es indulása óta tagja voltam, és nem sokkal később rendszeres szerzője is lettem. 400-nál is több posztban adtam ki magamból aktuális és főleg retro sorozatok révén bennem felmerült gondolatokat, érzéseket, emlékeket. És mivel firkálókedvem azóta is megmaradt, arra gondoltam, új felületen osztom meg agymenéseimet az érdeklődőkkel. Egyúttal bővítem is a repertoárt: zsákbanfutás és leGényevés ugyan nem lesz, de sok minden más igen: filmeken és sorozatokon kívül zene, irodalom, gasztro, miegyéb.

Igen, tudom, hogy a blog.hu az einstandolt Index alatt fut, de mégis itt maradok, két okból is, ami a következő három. Először is azért, mert nehezen tanulok már új dolgokat. Másrészt és főleg azért, mert pár éve ezt a domaint névnapi ajándékul kaptam a családomtól és eléggé el nem ítélhető módon azóta sem nyúltam hozzá. Harmadrészt meg azért, hogy akik kommentelték anno a hogyvoltjaimat és netán ide is követnek, azoknak ne kelljen új nicket regelni.

Kalandra fel tehát és a 4. hullám érkezése előtt (is) vigyázzunk egymásra!