Wien ist anders, zweiter Teil.
Kérem szépen, az előző poszt végén a Mária Terézia által alapított királyi testőrség épületénél hagytuk magára közkedvelt városunkat, tehát szerintem a császárnő személyével folytassuk. Ellenjavaslat van? Nincs, nem is lehet. Bár sétánk második felvonása előtt nem árt tisztázni a figyelmetlen / tanulatlan turistacsoportok számára, hogy Ausztria nem azonos Ausztráliával, így tehát kengurukkal sem fognak találkozni a macskaköves utcákon.
A Mária Terézia-féle monumentális szoborcsoport 1888 óta áll a Burgringen, a császárnőről elnevezett téren. Az alkotás több osztrák művész közös munkája és amint az köztudott, Mária Terézia az egyik legfelvilágosultabb Habsburg uralkodó és a Habsburg Birodalom történetében az egyetlen női uralkodó volt. Amint arra középiskolai tanulmányainkból emlékezhetünk, MT trónra kerülését a Pragmatica Sanctio tette lehetővé, ami kimondta, hogy fiúági örökös híján a Habsburg trónt nőiági utód is örökölheti. Így vált lehetségessé, hogy apja, VI. Károly német-római császár (és III. Károly néven magyar király) halála után Mária Terézia trónra léphessen és 1740 és 1780 között magyar királynő is lehessen.
Na és mik utalnak a magyar kapcsolatra a szobrot vizsgálva? Mária Teréziát, mint az államot megreformáló uralkodónőt, legjelesebb hadvezéreinek és államférfiainak társaságában jelenítették meg, és e körben magyarokat is felfedezhetünk. A császárnő jobb keze felőli fülkében - Haugwitz gróf belügyminiszter szobra mögött - balról az első gróf Grassalkovich Antal, kamaraelnök (tehát a királyi pénzügyek irányítója), aki híres gödöllői barokk kastélyában Mária Teréziát is vendégül látta.
A trón támlája alatti fülkében a Monarchia legmagasabb katonai kitüntetésének, az 1757-ben alapított Mária Terézia Rendnek két magyar tulajdonosa (mindketten az elsők között részesültek e megtiszteltetésben), Nádasdy Ferenc és Hadik András (zseniális hadvezér, a berlini csíny elkövetője) egymás mellett, balról az elsőként és másodikként foglalnak helyet, von und zu Liechtenstein táborszernagy mögött.
(Csak zárójelben: a budavári Hadik András lovasszoborhoz, illetve a ló legnemesebb szervéhez kapcsolódó hiedelem megvan? Én ugyan sosem voltam babonás, de miután érettségi után kétszer sem vettek fel a bölcsészkarra, a harmadik felvételi előtt az éj leple alatt felmásztam és jobb kézzel megsimogattam a szobrot ott, ahol a legenda szerint meg kell – ez hatott-e vagy más, tény viszont, hogy 1986 szeptemberében a szegedi bölcsészkar egyetemi polgára lehettem. Rossznyelvek szerint ez a simogatási eksön csupán az írásbeli vizsgára vonatkozik, mert szóbeli előtt meg is kell nyalni a nemes testrészt…)
A császárnő szobrával szemben található a Burgtor, a Hofburgba vezető, talán a legmonumentálisabb kapu Bécsben, ami felirata szerint I. Ferenc császár emlékét őrzi (Franciscus I. Imperator Austriae. MDCCCXXIV). Aki ugyebár azonos néven magyar király is volt, és koronázására a budavári Mária Magdolna templomban (amiből mára sajnos csak a tornya maradt meg) került sor 1792. június 6-án. A Burgtort 1824. október 16-án avatták fel, az 1813-i lipcsei "népek csatája) évfordulóján, amiben Napóleon seregei döntő vereséget szenvedtek az osztrák-porosz-orosz-svéd erőktől.
A Mária Terézia szobrot egyfelől a Művészettörténeti Múzeum, másfelől a Természettudományi Múzeum épülete fogja közre. Az előbbi lépcsőházának mennyezetén Munkácsy Mihály 10x10 méteres freskóját, "A művészet felmagasztalását", a művész egyik leghíresebb munkáját láthatjuk. A falfestményt már ünnepelt mesterként, az uralkodóház megbízására készítette több évi munkával. Az 1889-re befejezett kép középpontjában Tiziano, jobbra az előtérben pedig Michelangelo áll. A háttérben Munkácsy önmagát is megörökítette ősz hajjal, az aktmodellek mögött.
Az érdeklődő olvasóknak mindenképpen ajánlom a Munkácsy életét bemutató kétkötetes regényt Dallos Sándor tollából. A festőgéniusz már 1865 első felében több mint fél esztendőt töltött Bécsben a Képzőművészeti Akadémia hallgatójaként. A bérház, ahol megszállt, viszonylag közel található a belvároshoz (Wickenburggasse 7.), és ugyanolyan formában áll ma is, mint akkoriban, falán kétnyelvű emléktábla őrzi a jeles eseményt. Bár azt nem nagyon vágom, hogy a halálozási évet (1900) miért nem sikerült normálisan bevésni, de örüljünk annak, ami van.
Ha a fentebb említett Ferdinánd-kapun hatolunk be a Hofburgba, akkor aránylag rövid sétával elérhetjük a Josefsplatzot. Ami II. József császárról, a nálunk mindközönségesen csak „kalapos király”-nak nevezett uralkodóról kapta a nevét. A császár lovasszobra mögött az Osztrák Nemzeti Könyvtár barokk épülete látható. Az innen nyíló kézirattárban számos magyar kéziratos könyvet, közöttük 32 Corvinát őriztek 1932-ig, az Ausztria és Magyarország között a múzeumi és a könyvtári állomány rendezéséről abban az évben aláírt szerződés életbe lépéséig, aminek értelmében számos magyar vagy korábban Magyarországon talált műtárgyat szállítottak vissza Magyarországra.
A tér szemközti oldalán található a Pálffy-palota. Az 1575 körül épült palota 1684-ben került a Pálffy grófok kezébe. Valaha itt mutatkozott be a bécsi közönségnek a hat esztendős Mozart, és állítólag - szűk körben - a Figaro házasságát is itt adta elő először (erre emlékeztetne a palota Figaro-terme). A reneszánsz homlokzatát még ma is őrző palotát 1875-ben építették át, második emeletet csak a világháborút követő restaurálás során húztak föl rá.
Nem túl meglepő módon a belvárosban lépten-nyomon konflisokba botlunk, vagy ha úgy jobban tetszik, ők botlanak belénk, de ennek ellenére a lószarba lépés veszélye a gyakori takarítás miatt nem igazán leselkedik ránk.
Na de ne ragadjunk bele (érted?) ilyesféle szerves problémákba, haladjunk inkább végig a Kärtnerstraße egyik csendes mellékutcáján, az Annagassén. A 10. szám alatt volt Nádasdy Ferencnek, Mária Terézia tábornokának palotája. Nádasdy 1775-ben vette meg az ingatlant, és itt halt meg 1783-ban. A palotát a XIX. század húszas éveiben lebontották, helyén emelték 1825 körül a mai épületet, ami 1840-től 1885-ig a Batthyányak tulajdonában volt. Batthyány Lajos kivégzéséről állítólag e házban értesült édesanyja, s úgy tartják, ekkor átkozta meg Ferenc Józsefet. Sokan ennek az átoknak tulajdonítják Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné és Ferenc Ferdinánd erőszakos halálát. Boldog utókor, ami a tragikus múltról mit sem tud, és az épület földszintjén mai napság egy olasz éttermet (Sole Ristorante) üzemeltet! O sole mio!
A Kärtnerstraße másik oldalán, a Neuer Markton (Új piac) találjuk a Kapucinus-templomot (Kapuzinerkirche). Magyar szempontból nem is annyira a templom, mint inkább a kapucinus kripta érdemes a megtekintésre. Ez a kripta a Habsburg-ház családi sírboltja, tizenkét Habsburg uralkodó temetkezési helye. Itt helyezték el - időrendben haladva - I. (magyar királyként II.) Mátyás, III. Ferdinánd, I. Lipót, I. József, VI. (magyar királyként III.) Károly, Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc, I. Ferdinánd, Ferenc József és a mexikói császár, Miksa érckoporsóit. Ők a legutóbbi kivételével valamennyien magyar királyok is voltak.
És ha már piac, akkor haladjunk tovább a felső piacra, a Hoher Marktra. Ennek túloldalán nyílik a Wipplingerstraße, aminek az elején áll a régi városháza (Altes Rathaus) épülete. (Több mint fél évezreden át, egészen 1885 júniusáig ez volt a bécsi városháza.) Főhomlokzatát a XVII-XVIII. század fordulóján alakították ki.
A belső udvarban találjuk a Bürgerstubét, a tanácsurak termét, amely szinte ugyanúgy néz ki, ahogyan a jó háromszáz évvel ezelőtti metszeteken látjuk.
A sárospataki "sub rosa" összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet itt fejezték le 1671. április 30-án. (Társait, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet a bécsújhelyi várban végezték ki.) Korabeli német nyelvű emléktábla emlékeztet minket erre az eseményre, szövege a következő:
„Im Jahr 1671 den 30. Aprill ist der hungarische Rebell Graff Franciscus Nadasdy allda mitt dem Schwerdt vom Leben zue Todt hin gerichet wordten.” Magyarul: 1671. április 30-án ehelyüttt végezték ki a magyar lázadót, gróf Nádasdy Ferencet.
A városháza túloldalán, a Salvatorgassén található a Salvatorkapelle, az a kápolna, ahol kivégzése előtt Nádasdy Ferenc imádkozott. A templom megőrizte a XIV. század második felében kialakított formáját, mindössze a reneszánsz kapuzat való a XVI. század elejéről.
Errefelé olvasható a harmadik, záró rész, de mivel ennek a posztnak kicsit szomorkásra sikerült a vége, ezért javaslom, hogy az előző poszthoz hasonlóan ezt is zárjuk az übergigawunderschön bécsi Bruce Springsteen koncert képeivel. Long live the Boss!
