Wien ist anders, bonus Teil 2. 

17. Meleagrosz

Kalüdóni királyfi a görög mitológiában. Amikor apja, Oineusz, egyszer elmulasztott időben áldozatot bemutatni Artemisznek, az istennő dühében egy iszonyú vadkant szabadított az országra. Oineusz számos hírneves vadászt hívott el, hogy egyesült erővel elejtsék a fenevadat. Eljött a szép leány Atalanté is, és Meleagrosz tüstént beleszeretett. A vadászat során az állatot többen megsebesítették, de végül Atalanté nyila és Meleagrosz dárdája terítette le. Meleagrosz lovagiasan Atalantének ítélte a trófeát, a vadkan bőrét, de ezen anyai nagybátyjai felháborodtak és a lányra támadtak, mire Meleagrosz megölte őket. A történet olvasható az Iliász 9. énekében.

18. Hermész (a római mitológiában Mercurius)

Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke. Ez volt legfontosabb rangja, de emellett ő volt a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek és az ékesszólás istene, valamint a tolvajok védelmezője. Ezek mellett közismert volt az olümposziak között furfangjáról és ravaszságáról. Attribútumai: hírnökként szárnyas csizma és a kerükeión pálca (hírnökbot), amin két kígyó tekereg, valamint a láthatatlanná tévő karimás kalap. Harcosként arany kardot visel, míg pásztorként pásztorsípon játszik (akárcsak az itt látható szobor esetében).

19. Papnő 

Az istenek szolgálatára, a különböző áldozatok bemutatására és a különféle rituálék lebonyolítására papokat és papnőket neveztek ki. Ez a szobor egy italáldozatra készülő papnőt ábrázol, bal kezében kis edénnyel.

20. Küméi Szibülla 

A szibüllák titokzatos jósnők, akik látnoki képességüknél fogva anélkül fedték fel a jövőt, hogy kérdéseket intéztek volna hozzájuk; többnyire szerencsétlenségeket, baljós eseményeket, katasztrófákat jeleztek előre.  A küméi Szibülla irodalmilag a legnevesebb és legtiszteltebb látnoknő a szibüllák sorában. Híres barlangja a Nápoly melletti Kümében (a mai Cumában) ma is látható. (Vergilius ír róla az Aeneis hatodik énekében.) A hagyomány szerint a küméi Szibülla falevelekre írta jóslatait, amelyeket azután szétszórt a szélben. A kérelmezők feladata volt, hogy a leveleket összeszedjék és a jóslatokat értelmezzék.

21. Aszklépiosz 

Apollón és Korónisz fia, híres orvos, aki a gyógyítás tudományát Kheirón kentaurtól tanulta. (Az ő lánya Hügieia, az egészség védnöke, akit fentebb már tárgyaltunk.) Többeket keltett új életre, ezért Hadész bepanaszolta az istenek uránál, hogy tevékenysége az ő jogait csorbítja, ezért Zeusz a villámával halálra sújtotta Aszklépioszt. Utóbb mégis visszaadta életét, és az istenek közé emelte.

Aszklépiosz botja a gyógyítás művészetét szimbolizálja: a kígyó, amely képes levedleni a bőrét a megújulás, az újjászületés és termékenység kifejezője, míg a bot a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője.

22 - 23. Ceres papnői 

Amint azt korábban írtam, Ceres a római mitológiában a gabona, a házasság és a halál istennője volt többek között, tehát a természet körforgásáé, ha úgy tetszik. A legkorábbi időktől a görög Démétérrel azonosították, eleinte még papnőit is görögök lakta területekről importálták. Tiszteletére áprilisban egyhetes ünnepséget tartottak, a Cerealiákat, áldozatokkal, kocsiversenyekkel és ajándékozással. (A cereáliák ma gabonaféléket jelentenek a tudományos nyelvhasználatban.) Az istennő temploma a római Aventinus dombon állt.

24. Héraklész (latinosan Hercules)

A legismertebb görög mitológia alak, kétségtelenül. Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Zeuszról köztudott, hogy változatos alakot öltve minden szemrevaló nőt magáévá tett, legyen az isten vagy halandó. Jelen esetben Alkménét annak vőlegénye alakjában ejtette teherbe, akit a menyasszony messzi útról várt vissza.

Héraklész rendkívüli erejű volt, sokfelé harcolt, részt vett az aranygyapjú megszerzésében Iaszón mellett, de talán a legismertebb vele kapcsolatban a 12 próba teljesítése, amiket Mükéné királya írt elő a számára. Zeusz kedvelt fiaként végül elnyerte a halhatatlanságot és az olümposzi istenek kapuőre lett. Neve egyébként azt jelenti: ’Héra révén híres’, aminek oka, hogy Héra, Zeusz felesége mindenféle módon igyekezett megnehezíteni az életét.

És hogy napjainkban ki az egyik legismertebb Hercules? Naná hogy Hercule Poirot!

25. Perszeusz 

Apja Zeusz, anyja Danaé, Akrisziosz argoszi király lánya, akit apja gondosan védett a férfiaktól, de ennek ellenére Zeusznak aranyeső képében mégis sikerült teherbe ejtenie. Nevéhez fűződik a három gorgó egyikének, Meduszának megölése és lefejezése. Ez a szobor is a levágott fejjel együtt ábrázolja. Halála után Perszeusz csillagképként az égboltra került.

26. Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator

Az egyik legsikeresebb ókori római politikus és hadvezér, négyszeres consul (a legfőbb tisztviselők egyike) és kétszeres dictator (ami akkoriban még csak legfőbb rendkívüli tisztviselőt jelentett). Politikai karrierje az első pun háború (i.e. 264–241) után ívelt fel, hogy aztán hadvezérként Hannibál ellen is harcoljon a második pun háborúban (i.e.218–201). Nevéhez fűződik a későbbi korokban gerilla hadviselésnek nevezett hadászati művelet alkalmazása, ami nem az ellenséggel szemtől-szemben harcolva, hanem a kifárasztás és az utánpótlási vonalak elleni gyakori támadások révén igyekezett felmorzsolni az ellent. Emiatt kapta a ’cunctator’ ragadványnevet, ami ’halogatót’ jelent. A ’verrucosus’ melléknevet, ami szemölcsöset jelent, meg a felső ajka fölötti szemölcs miatt. Bármilyen sikeres hadvezér is volt, mégsem a csatatéren halt meg, hanem betegségben i.e. 203-ban, másfél évvel a rómaiak győzelmét hozó zámai csata előtt.

27. Flora 

A római mitológiában a virágok és a tavasz istennője. Nimfaként született, akibe beleszeretett a nyugati szél istene, Zephir, és a vele kötött házassága után vált Florává, a tavasz istennőjévé. Ünnepe, a Floralia, melyet áprilisban vagy május elején tartottak, az élet ciklusának megújulását szimbolizálta, tánccal, virágokkal ünnepelték. A növényekkel való kapcsolata révén a növényvilág tőle kapta a flóra nevet. (Kolleginája, Fauna, pedig az erdőn-mezőn élő összes állat istennője, róla meg az állatvilág kapta a fauna nevet.) Temploma a Circus Maximus közelében állt.

28. Szép Heléna elrablása 

Amint az köztudott, a trójai háború kirobbanásának oka Heléna elrablása / megszöktetése (nézőpont kérdése) volt Spártából. Amint fentebb már írtam, Helénát Parisz szöktette meg Menelaosz királytól és vitte Trójába. Pariszról már volt szó, de ki volt Heléna? A görög mitológia szerint az ő apja (meglepő módon) szintén Zeusz volt, akiről mostanra bátran elmondhatjuk, hogy végigkamatyolta nemcsak a halandókat, hanem az egész Olümposzt is. Heléna anyja Léda volt, akit a főisten fürdőzés közben lepett meg és hattyú képében teherbe ejtette. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Heléna tojásban jött a világra.

A leggyönyörűbb nő volt evör, nem csoda, hogy férje, Menelaosz vállalta érte a tíz évig tartó háborúskodást Trójával. (Zárójelbe: Menelaosz és Heléna házasságából egy gyermek született, Hermioné. És hogy napjainkban ki az egyik legismertebb Hermioné? Naná hogy Hermione Granger!)

Az asszony ingatag, úgy hajlik mint a nád, tudjuk egy kb. kétezer évvel későbbi operából, na de Verdi csak újrafogalmazta az ősi tudást. Amivel a blogger, mint a női nem feltétlen rajongója, természetesen nem ért egyet, na de hát mit tegyünk, a tények makacs dolgok. Mert a mitológia szerint, miután Parisz a harcok során elesett, Heléna annak öccsével, Deiphobosszal élt tovább. Egy ízben, mikor Odüsszeusz álruhában belopózott Trója várába, Heléna felismerte, de nem árulta el, inkább segítségére volt, s megígérte neki, hogy segít a görögöknek a város elfoglalásában. Azon éjjel, amikor a görögök a végső támadásra indultak, Heléna fáklyákkal adott jelt a fellegvárból a közeledő flotta számára. A sikeres betörés után Menelaosz Deiphobosz házában talált rá: a szeretőt megölte, de felesége szépsége úgy megbabonázta, hogy kardja lehanyatlott, és később se rótta fel neki hűtlenségét. Love is love.

A szobor azt a jelenetet ábrázolja, amikor Parisz a Menelaosz házába történt behatolás után szép Helénába is behatol…

29. Janus és Bellona

Janus eredeti (azaz görög előkép nélküli) és igen sajátos szerepű római istenség, a legősibbek egyike volt: a nap istene, amely reggel kitárja és este bezárja az ég kapuit. Alighanem ezért lett minden bemenet és kijárat, minden ajtó és kapu istene (ajtó latinul janua); a kezdet és a vég volt, ezért ábrázolták két ellentétes irányba néző fejjel ill. arccal. Naptárunk első hónapja róla kapta a nevét. A Janus-arcú megnevezést gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre.

Bellona római hadistennő, Mars nővére (vagy felesége) volt. Szentélye a Mars-mezőn állott, itt fogadták az idegen országok követeit s a győztesen megtérő hadvezéreket. Nevében nem nehéz felfedezni a háború szót (latinul bellum).

30. Mars és Minerva

Amint az közismert, Mars a rómaiak egyik legősibb és legfontosabb istensége, a háborúnak s különösképp a rómaiak hadi vállalkozásainak égi támogatója volt. (Görög megfelelője Arész.)  Mars születésnapja március 1., nyilvánvalóan ezért nevezték el az év harmadik hónapját róla. Marsot nemcsak ünnepekkel, hanem templomokkal és szentélyekkel is tisztelték. A legrégebbi templom a Tiberis bal partján állt a Mars-mezőn, itt tartották a hadgyakorlatokat, a népszámlálásokat és a népgyűléseket, ahol a hadi kérdésekről is döntöttek.

Mars-mező amúgy több más európai városban is található:
- Párizsban,a franciák 1790-ben itt ünnepelték a Bastille lerombolásának egy éves évfordulóját.
- Nápolyban, ahol 1856. december 8-án merényletet követtek el II. Ferdinánd nápoly - szicíliai király ellen.
- Szentpéterváron a Néva folyó közelében, I. Pál cár idején a katonai felvonulások helyszíneként alakították  ki.

Minerva ősi itáliai, valószínűleg etruszk eredetű istennő, a békés foglalatosságoknak, mesterségeknek és művészeteknek a védnöke. Jupiter és Juno társaságában a római államot oltalmazó istenháromság tagja, temploma a Capitoliumon állt. Születésekor ugyanúgy apja (Jupiter) fejéből pattant ki, mint görög megfelelője, Pallasz Athéné Zeuszéból.

Na és hol találkoztunk ismert Minervával? Hát Roxfortban, Minerva McGalagony tanárnő személyében!

31. Amphion 

Nem fogjátok elhinni, de Amphion apja is Zeusz volt., aki Antiopé thébai királylányt szatír alakjában ejtette teherbe. A lány ikreknek adott életet, ők voltak Amphion és Zéthosz. Amphion zenész és énekes lett, Zéthosz meg vadász és pásztor. A legenda szerint az ikrek elfoglalták Théba városát, és annak fellegvára, a Kadmea körül erős falat építettek. Zéthosz, az erősebbik hozta a szomszéd hegyekről a köveket, Amphion bűvös lantjának hangjaira pedig a kövek egymáshoz illeszkedtek. Ja kérem, így könnyű várat építeni, bezzeg szegény Kőműves Kelemen hogy megjárta!

32. Gaius Mucius Scaevola 

Talán valós személy volt, talán nem, mindenesetre a legenda szerint amikor az etruszk király, Lars Porsenna megtámadta Rómát i.e. 508-ban, az ifjú a római a szenátus jóváhagyásával éjszaka belopakodott az etruszk táborba, hogy megölje a királyt. Ám tévedésből annak írnokát szúrta le, az őrség meg annak-rendje módja szerint a király elé hurcolta. Gaius az ott álló áldozati oltár tüzébe tartotta jobb kezét és szemrebbenés nélkül tűrte a fájdalmat. Közben kijelentette, hogy háromszáz, hozzá hasonló római ifjú áll készen, hogy kioltsa Porsenna életét. A király annyira megdöbbent, hogy nemcsak a hőst engedte szabadon, de a fenyegetéstől megrettenve Róma ostromát is feladta. A bátor római jobbja csontig égett, ezért kapta a 'scaevola', azaz „balkezes” melléknevet.

Magyar szál: a Szépművészeti Múzeumban látható a Rubensnek tulajdonított festmény, a Mucius Scaevola Lars Porsenna előtt.

Hát kérem, eddig tartott az utazás keresztül-kasul az ókori mitológiában, aki idáig eljutott, annak köszönöm a kitartását. Remélem, nem volt túl megerőltető a virtuális túra, de ha mégis, búcsúzóul pár képpel emlékeztetnék arra, mi adta az apropót az idei bécsi kirándulásnak. Bis bald!