Itt a tavasz, dagad a fa… szárán a sok friss hajtás, hogy nyomdafesték tűrővé változtassuk az ismert népi szólást. Sőt nemhogy tavasz, de mindjárt itt a hosszú forró nyár (Ben Quick megvan?), tehát pont ideje, hogy újabb írást hozzunk össze a tavaly nyári, méltán népszerű poszt után. Mert hát mit adott nekünk (a headbangen kívül) a kemény rock?  Például lányokat, és a velük folytatott mindenféle szexuális interakciókat. Szóval azt folytatjuk újabb példákon, hogy a blogger kedvencei hogyan ábrázolták mindezt őszintén és kőkeményen.

Vegyük elsőnek a sírásóból szupersztár népszerűségű énekessé lett Rod Stewart egyik korai szerzeményét, a Hot Legs (Forró lábak) című szongot 1977-ből. A rekedt hangú énekest mindenki ismeri és szereti, és azt is tudja, hogy a ’70-es évektől kezdődően számít igazi sztárnak, amikor is olyan slágerekkel ért el hatalmas sikereket, mint a Sailing vagy a Da Ya Think I’m Sexy? A csúcskorszak nála (is) a ’80-as évek voltak, amikor olyan nagylemezeket készített, mint pl. a Tonight I’m Yours, az Every Beat of My Heart, vagy a blogger kedvence tőle, az Out of Order. A mai napig aktív, pár évente új lemezt jelentet meg, és 2016 óta a Brit Birodalom lovagja, azaz onnantól Sir Rod lett a megszólítása, hivatalosan Sir Roderick David Stewart. Idén januárban volt 77 éves, a jó Isten éltesse sokáig!

Na de vissza a ’70-es évekhez és a Hot Legs-hez. Amint az sejthető, a dal nem a KFC valamelyik termékére utal, még kevésbé a magyar konyha csirkeleves receptjére, amibe belefőzik a lábat is. Nem kérem, itt mindközönségesen női lábakról, más néven virgácsokról van szó, amik igencsak megszorongatják és megdolgoztatják a férfiembert a szexuális aktus közben. A szöveg szerint egy iskoláskorú lány (aki nem biztos, hogy elmúlt már 18, jaj, csak Pintér Sándor meg ne tudja) rendszeresen meglátogatja hősünket a legkülönbözőbb napszakokban, akár hajnali 4-kor is. Ez nyilván kissé strapás, Rod arra panaszkodik (szerintem inkább dicsekszik), hogy a csaj teljesen kikészíti, lefárasztja. Persze azért azt is javasolja, hogy egyszer hozza el a mamáját is, ami egészen különleges perspektívába helyezne egy ilyen találkát… A lány nevét nem tudjuk meg, a szerző csak Hot Legs-nek becézi. A szöveg számos szexuális utalást rejt (pl. Hot legs, keep my pencil sharp – Forró lábak, hegyesen tartod a cerkámat), hogy aztán a végére eljussunk a kendőzetlen valósághoz:

Hot legs, you're well-equipped
Hot legs, oh your pussy's whipped
Hot legs, I just love your lips

amit mindenképpen érdemes magyarítani:

Jó Láb, de dögös, dikh!
Jó Láb, a puncid habzik
Jó Láb, az ajkad is tetszik

Azt természetesen nem ártott volna tisztázni, hogy a felső vagy az alsó régiós ajkakról van-e szó, de Rodot (és magamat) ismerve mindkettőről. A csinos lábak természetesen a hivatalos videoklip majd’ minden snittjében feltűnnek, Rod ki-be bujkál köztük. A forgatási helyszín a kaliforniai Piru városka volt Los Angeles közelében, a kísérő zenészek egy Ford kisteherautón ücsörögve rohangásznak fel-alá. 1977-ben készült a klip, hangsúlyozom, hol volt még akkor az MTV?!

És ha már a csinos lábak minden szuszt kiszorítanak „szegény” pasikból, akkor haladjunk tovább ezen a vonalon és vegyük szemügyre a Rainbow Tite Squeeze c. szerzeményét, ami helyesírásilag természetesen nem menne át az angol nyelvvizsgán. Tight Squeeze-re javítaná át piros irónnal a szigorú lektor, és ugyan igaza lenne, de who gives a shit? Amint az köztudott, Ritchie Blackmore a Deep Purple-től történt távozása után hozta létre a Rainbow-t 1975-ben. A doboknál Cozy Powell, minden idők egyik legjobb dobosa ült, aki alig 50 évesen halt meg egy teljesen értelmetlen autóbalesetben 1998-ban. Az énekes meg Ronnie James Dio volt, a Hang, akit 2006-ban a legjobb metálénekesnek választottak, és aki 2010-ben, 67 éves korában halt meg gyomorrákban, szintén fájdalmasan korán. Annyi más rockbandával együtt a Rainbow is gimis éveim idején jött szembe velem és foglalt el komoly helyet a rajongott zenekarok között. Az 1977-es On Stage c. koncertlemez és a ’78-as Long Live Rock’n’Roll abszolút kedvenc volt, ezekhez a baráti körömből sikerült hozzájutni. És amikor 1982. augusztusában Komjáthy György leadta a Straight Between the Eyes c. albumot a Magyar Rádióban, pontosabban annak csak nagyobbik részét, mert a 30 perc rock c. műsorba nem fért bele a teljes lemez 40 perce, arról a Death Alley Driver azonnal új kedvenccé lépett elő, jóllehet az énekes akkor már Joe Lynn Turner volt.

A Tite Squeeze ennek a lemeznek a 4. száma, és hogy miről szól, az a cím és a szövegtest ismeretében nem igényel sok magyarázatot. Szoríts szorosan, kb. így lehetne magyarítani, és a szövegből egyértelmű, hogy ez nem az egyszerű átkarolásra vonatkozik. Sokkal inkább közönséges szexre, aminek során a lány a lábával átkulcsolja a pasit és összeszorítja, de nem csak a lábával... Sőt az aktus során nemcsak a genitáliák hatolnak egymásba, hanem nagy valószínűséggel az orális szex is játszik, méghozzá kölcsönösen mindkét fél részéről (igen helyesen).

When you start to touch me... I can't believe it's real
You make it hard for me to take, I love the way you feel
I'm hungry for you baby, I just can't get enough...
If it's alright I'll take bite, I'll taste your love

Ooh - give it to me... you got everything I need
Ooh - do it to me... bring me to my knees...
When you gimme that tite squeeze -
Gimme the tite squeeze - yeah
Rock me in your cradle, roll me like the dice
Do it to me and I'll do it to you, do it till we do it right

Megpróbálom magyarítani:

Mikor te hozzám érsz... tán igaz sem lehet
Nehéz elhinni azt, hogy úgy mozogsz, ahogy kell
Rád vagyok kiéhezve, ebből sosem elég...
Megkóstollak, ízlelem a szerelmed még

Ó, add nekem hát, ami kell, minden megvan
Ó, tedd meg nekem, megadom magam...
Csak szoríts össze nagyon -
Szoríts, de nagyon, yeah

Ringass magadban, forgass, mint kockát
Tedd meg nekem, ahogy én is neked, mindkettőnknek jó lesz hát

Na de vannak olyan előadóművészek, akik a szimpla misszionárius póznál többre vágynak, pl. a texasi ZZ Top. Ők az első, témába vágó posztban is szerepeltek és most ismét idézzük őket, méghozzá az I Got the Six (Nálam a hatos) c. szerzeményüket, ami a trió legsikeresebb és a bloggernél is vezető helyen álló 1983-as Eliminator albumon szerepel. (Magát a lemezt a Dusty Hillre emlékező tavalyi posztban idéztem fel.) A szakállasok szövegeit sosem volt könnyű nem anyanyelvű angoloknak érteniük és értelmezniük, ez a szám is ebbe a kategóriába tartozik. A nyolcvanas évek elején még nem volt internet és hiába voltam angol szakos a gimiben, a ZZ Top szövegeit csak töredékesen értettem. Mondjuk az I Got the Six pont az egyik kivétel volt, mert a tinédzserkor szexuális túlfűtöttsége miatt igyekeztem minden, a szexhez és a különböző pozitúrákhoz kapcsolódó angol kifejezést megismerni és megtanulni. Így volt ez a 69-es figurával is, ami angolszász nyelvterületeken (nyelv, érted?) közismert kifejezés volt, de K-Európában még nem igazán.

Mert bizony ne tévedjünk, a dal refrénje (I got the six, give me your nine) nem matekpéldára utal, még kevésbé dobókockával vagy dominóval elért eredményre. Jelen esetben ugyanis a hatost és a kilencest nem összeadni kell, hanem egymás mellé, pontosabban egymásra helyezni, következésképpen az eredmény sem 15 lesz, hanem (optimális esetben) kölcsönös orgazmus. A lírai én (ha-ha, inkább überkanos) végig arról panaszkodik, hogy ha nem lesz mielőbb valami aktus, akkor hiába ül itt kőkemény merevedéssel (I'm sitting here like a rock) és hiába vannak a csajnak elképesztő dudái (Look at this, what a pair, she won't let me touch her there), akkor még az a szomorú fejlemény is előfordulhat, hogy a csávónak magának kell könnyítenie magán (I guess I'll have to spank my monkey). Ezért a refrén is egyre sürgetőbb:

I'm running out of time, / I'm about to lose my mind.
I got the six, / gimme your nine.

magyarul:

Már sürget az idő / Megőrülök, mi lesz?
Én a hatos / te a kilenc

És ha már ide tévedtünk, akkor maradjunk is az orális úton (ami izgalmasabb, mint a sárga téglás út az Ózból) és vegyük górcső alá az abszolút kedvenc AC/DC két, témánkba vágó szerzeményét (a tavalyi posztban ők is szerepeltek). Az köztudott, hogy a banda majd’ 50 éves fennállása alatt a dalszövegekben jelentős mennyiségben foglalkozott a csajokkal folytatott mindenféle aktusokkal. Jelen posztban két példát hozok fel erre, egyet a Bon Scott és egyet a Brian Johnson korszakból.

Aki rendszeresen olvassa a blogot, az már nyilván unja, de hát tényleg úgy volt, hogy az AC/DC is a gimis éveim alatt vált meghatározó kedvencemmé. 1979-80-ban én ugyan Kiss fan voltam, de jöttek az osztálytársak, barátok (elsősorban V. Zsolt és S. Péter) és kölcsönadták a DC akkortájt nehezen beszerezhető lemezeit, ezáltal meggyőzve arról, hogy a csapat keményebb, szigorúbb és karcosabb, mint a Kiss. (No offense Paul Stanley és Gene Simmons, azért titeket még mindig bírlak és ott leszek az Arénában július 14-én!) 1977-ben jelent meg a Scott korszak egyik legjobb lemeze, a Let There Be Rock (a másik természetesen a Highway to Hell). Ennek nyitó száma a csapat talán legexplicitebb szexuális szövegű szerzeménye, a Go Down (ami mindközönségesen azt jelenti, hogy Szopj le, pardon my French). Scott sosem volt az a szemérmes típus, élt, ahogy élt, kimondta, amit kimondott. Ő is egyike volt a rocktörténelem korai haláleseteinek, 33 éves korában halt meg alkoholmérgezésben, 1980. február 19-én.

A szakirodalom szerint a számot egy Ruby Lips (Rubinvörös ajkak) becenevű hölgyrajongó ihlette, akit Bon Scott személyesen (hogy ne mondjam, behatóbban) is ismert. A szövegben szó van ugyan egy Maryről is, de ez lehet, félrevezetés vagy csak simán élménysokszorozás. Mindenesetre Ruby a nevéhez híven meghatározó élményt jelenthetett Scott és még ki tudja, hány bandatag számára. A szám (és nyilván Ruby szája is) remekül van felépítve, Bon Scott szexuális nyögdécselésére hasonló hangnemben felel Angus Young gitárja, riszpekt. A teljes szövegből én csak egy jellemző részletet emelek ki:

You got the touch that I need so much / In your finger tips
I got the honey that you love to taste / On those lovely lips

Nagyjából magyarul:

Megérintesz, ahogyan az kell / a kecses ujjakkal
Nálam a méz, amit szeretsz és kérsz / a csodás szádra.

És zárásul következzen az übermegagigahit Thunderstruck (Villámcsapás) a zenekar talán legjobb lemezéről, az 1990-ben megjelent The Razor’s Edge-ről. Elfogultság nélkül állítható, hogy az AC/DC zeneileg két legjobban felépített szerzeménye a Let There Be Rock és a Thunderstruck. Ez utóbbi olyan ikonikus gitárriffel indul, amit ma már mindenki ismer, és a londoni Brixton Academy-n forgatott klipet a You Tube-on 2021. október végig több, mint egy milliárd (!) ember látta. És felhangzott olyan blockbusterekben, mint a Deadpool 2 vagy a Vasember 2.  Élőben a szám egyik legjobb előadása a 2009-es buenos aires-i koncerten volt hallható, akit érdekel, itt megnézheti.

A dal izgalmas helyzetleírással kezdődik, a főhős elakad valami vasúti átjáróban, a szíve izgatottan zakatol, jön-e vonat vagy nem-e. Nyilván nem jött, mert legközelebb már Texasban látjuk viszont, ahol belevaló, bulizós táncoscsajokkal múlatja az időt. Ilyeneket nekem is felírhatna az orvos receptre, de ennek hiányában meg kell elégednem Brian élménybeszámolójával.

Went down the highway / Broke the limit, we hit the town
Went through to Texas / Yeah, Texas, and we had some fun
We met some girls / Some dancers who gave a good time
Broke all the rules, played all the fools
Yeah-yeah, they, they, they blew our minds

I was shaking at the knees
Could I come again please?
Yeah, the ladies were too kind

You've been – thunderstruck, thunderstruck

Hevenyészett fordításban:

A sztrádán gyorsan / túl gyorsan is értünk oda
Várt már ránk Texas, yeah Texas, a murik háza
Volt ott pár csaj / táncosok, kik jól buliznak
Semmi szabály, csak kiabálj
yeah-yeah, ők, ők, jót tesznek velünk

Térdem remeg, de furcsa
Élvezhetnék-e újra?
És a hölgyek jól tudják:

Ez egy – villámcsapás, villámcsapás

Jönnek a tavaszi-nyári viharok, villámlás elől semmiképpen se meneküljünk fa alá, sokkal inkább szakértő hölgyek karjába!