A karácsonyi készülődés célegyenesében az olvasónak nincs ideje hosszú posztokat olvasni, a bloggernek meg nincs ideje hosszú posztot írni. Ez tehát tipikus win-win szituáció: a mostani poszt rövid és lényegretörő, mindenki jól jár vele.

Természetesen zenélni fogunk, olyan már úgyis régen volt, az ünnepi hangulathoz igazodva egy hagyományos és egy, khmm, kevésbé hagyományos (mondhatnám, hogy unortodox, ha ez a szó nem lenne már a végletekig lejáratva) könnyűzenei felvétel megidézésével. Kezdjük az angolszász nyelvterületeken közismert karácsonyi számmal, a Santa Claus is Coming to Town cíművel. Az eredeti szerzemény 1934-ben született, közvetlenül a nagy gazdasági világválság (the Great Depression) után. A szerzők Fred Coots és Haven Gillespie voltak, a dal népszerűségét mutatja, hogy a későbbi évtizedekben rengetegen feldolgozták. Csak pár név közülük: Bing Crosby, The Jackson 5, Frank Sinatra, Neil Diamond, The Temptations, Mariah Carey és Bruce Springsteen.

Jelen posztban ez utóbbi előadó, úgyis mint a Főnök feldolgozását vesszük górcső alá. Springsteen 1949-ben született és 1972 óta zenél az E Street Banddel. Volt ugyan tíz év szünet 1989 és 1999 között, amikor Bruce session zenészekkel dolgozott, de együttműködésük 1999 óta ismét töretlen. A Főnököt nemcsak zenéje és szuper szövegei miatt bírom, hanem mert ízig-vérig demokrata, az elmebeteg Trump elnöknek is beszólt, ahogy kell.

A tárgyalt song szövege természetesen arról szól, hogy viselkedjünk rendesen, mert a Mikulás figyel és mindent feljegyez rólunk:

He's making a list, / Checking it twice;
Gonna find out who's naughty or nice.
Santa Claus is coming to town

He sees you when you're sleeping
He knows when you're awake
He knows if you've been bad or good
So be good for goodness sake

Ezen a 2007-es koncertfelvételen az a Clarence Clemons öltözött be Mikulásnak, aki valószínűleg a világ egyik legjobb szaxofonosa volt. Sajnos a Főnököt egyszer sem láttam élőben, de nagyon sok koncertfelvételt hallgattam tőle, amiken mindig valami különös tisztelettel konferálta fel Clemonst. A szaxofonos amerikai futball játékosként kezdte, és kb. 190 cm magasságával és közel 120 kilós testsúlyával érdemelte ki a Big Man becenevet. 2011-ben halt meg agyérgörcs műtét utáni komplikációk következtében, 69 éves korában. A zenekar tagjai között sorozatrajongók örömmel láthatják viszont Steve Van Zandt gitárost jellegzetes fejkendőjével, aki a Maffiózókban játszotta Silvio Dante szerepét.

Na de ne maradjunk le az egyszerű Mikulás, illetve karácsonyi kívánságoknál, mert itt van nekünk az ausztrál AC/DC-nek, a blogger egyik legnagyobb kedvencének méltatlanul alulértékelt szerzeménye, a Mistress for Christmas (kb. Csajt kérek karácsonyra). A szerzemény a zenekar egyik legszuperebb lemezének, az 1990-ben megjelent The Razor's Edge-nek az A oldalán szerepel. (Magáról az LP-ről nemsokára hosszabb poszttal jelentkezem majd.)

Ugyebár karácsonyra mindenki mindenfélét kíván a fa alá, életkortól függően játékot, könyvet, vasúti terepasztalt, hifi tornyot, 120 centis LCD tévét, stb. A lemez valamennyi számát a Young testvérek, Angus és Malcolm írták, az énekes Brian Johnson kivételesen nem vett részt a szerzői munkában, mert éppen a válásával volt elfoglalva. A szám a közismert karácsonyi dal, a Jingle Bells (Csengőszó) kezdő szavaival indul, de csak azért, hogy már a második sortól teljesen váratlan fordulatot vegyen a szöveg. A váratlan természetesen csak a zenekart nem ismerők számára váratlan, hiszen aki csak egy kicsit is ismeri a banda munkásságát, az tudja, hogy nekik szinte mindenről a nők, csajok, lányok és ezek tetszőleges számú hatványai, a velük folytatott interakciók, valamint különféle testrészeik jutnak eszükbe.

Nincs ez másként jelen szerzemény esetében sem, az első versszak megadja az alapot:

Jingle bells, jingle bells, jingle all the day
I just can't wait till Christmas time
When I can roll em' in the hay

Na de mit keres valaki a széna között henteregve karácsonykor?, kérdezheti a figyelmes olvasó. A válasz egyszerű: Ausztráliában, ahonnan a csapat tagjai származnak, a karácsony a legnagyobb nyári meleg időszakára esik, tehát jogos, hogy a "költői én" nem a hómezőn, hanem a frissen levágott széna között akar, hogy finoman fogalmazzak, enyelegni a kiválasztott csajjal. Majd különösebb faxnizás és köntörfalazás nélkül megfogalmazza karácsonyi kívánságát, miszerint vörös ruciba öltözött hölgyet szeretne magának a fa alá, sőt nem is egyet és nem is a fa alá, hanem kettőt és az ágyába. (A "fa" tetszés szerint meghosszabbítható egy sz-szel, és akkor már teljesen témába vágók leszünk.) Így jönne létre a karácsonyi édeshármas, ahol a szaloncukornak és a habcsóknak elhanyagolható szerep jutna:

I like female form, in minimum dress
Money to spend with a capital "S"
Get a date with the woman in red
Wanna be in heaven with three in a bed

Két nővel lenni egyszerre, ez természetesen minden kamasz fiú álma, a blogger sem volt anno kivétel ez alól, de tekintve, hogy az album '90-ben történt megjelenésekor a szerzők 40 körül voltak, elmondható, hogy ez az álom későbbi életkorban is megmarad. (A blogger ez alól sem kivétel.)

Mindezek után hallgassuk meg a teljes opuszt:

Minden olvasónak boldog karácsonyt kívánok, és azt, hogy teljesüljenek legtitkosabb vágyai (magamat is beleértve)!