Aki járt már az Erzsébet híd és a Lánchíd közti dunaparti szakaszon, annak a budai panorámában gyönyörködve nyilvánvalóan szemet szúrt a Gellért-szobor fölötti vöröstéglás, bástyaszerű épület. Ez az ún. Hegedűs villa az Orom utca 4. szám alatt, aminek semmi köze semmiféle harcászathoz: nagypolgári villának épült az 1910-es évek elején. Szuper elhelyezkedése miatt sok fotót szedtem össze róla, így ez az első olyan posztom, amiben majdhogynem több kép van, mint szöveg.

Én pár utcával odébb gyerekeskedtem, ezért szinte naponta jártam arrafelé, de a 70-es években nem az épület története érdekelt, hanem hogy nyáron milyen izgis a vöröstéglás épület mellől induló keskeny sétautakon bicajozni, vagy télen a barátokkal a ház közelében hógolyózni. Akkor csak annyit tudtam, hogy Hegedűs villának hívják, ennyi elég is volt. Villánk amúgy nekünk is volt, az anyukám által kitűnően készített brassói aprópecsenyét, tejfölös csirkét, vagy rántott karajt mindig azzal ettük (meg persze késsel).

Na de ez most nem gasztro rovat, úgyhogy hagyjuk a gyomor gyönyöreit és inkább a házat vegyük közelebbről szemügyre. Építtetője Schoch Frigyes jómódú vállalkozó, aki egyben lelkes fényképész is volt: az akkoriban kuriózumnak számító sztereó kamerával lőtt képeket a városról, a Fortepanon több száz, általa készített fénykép található. Építési vállalkozása az I. világháború utáni válság idején csődbe ment, maga Schoch 1924-ben hunyt el.

Az épület tervezője K. Császár Ferenc volt, aki az építési hatóságokkal folytatott levelezés során vetette fel, hogy a villa külsőleg a genovai, pár évvel korábban elkészült Castello Türke mintáját kövesse. Ezek szerint nem igaz az a városi legenda, hogy a világutazó Schoch Frigyes az egyik észak-itáliai útja során látott hasonló kialakítású épület hatására döntött a várkastély-szerű tervezés mellett. A saroktorony mindenesetre tényleg egyedi, amiből ráadásul még egy kisebb saroktorony is kinő, torony a négyzeten, mondhatnánk. Mivel eredetileg is luxusvillának épült, gondos és jó minőségű anyaghasználat jellemzi: vörös klinkertéglák, faragott kőelemek, amik tényleg kuriózumnak számítottak a hazai villaépítészetben. Csodálatos módon az épület épségben megúszta a II. világháború bombázásait, így gyakorlatilag a mai napig eredeti formájában áll.

Schoch vagyonának felszámolásakor a házat a Hestia házépítő részvénytársaság vásárolta meg és adta el 1926 októberében Hegedűs Lórántnak. Hegedűs gazdaságpolitikus volt, kevesebb, mint egy évig pénzügyminiszter is volt először Teleki Pál, majd Bethlen István kormányában (1920.dec. – 1921. szept. között). De a villát nem közpénzek lenyúlásával szerzett pénzből (ahogy azt XXI. századi utódai űzik óriási mértékben), hanem az atyai örökségéből származó Hunyadi téri bérház eladásából vásárolta meg. Hegedűs tagja volt a trianoni béketárgyalásokon részt vett, Apponyi Albert vezette küldöttségnek is.

Hegedűs Lóránt édesanyja Jókai Mór unokahúga, Jókay Jolán volt, apja Hegedűs Sándor politikus. Ő maga Londonban, Berlinben és Münchenben végezte az egyetemet. 1896-1902-ig Amerikában tanulmányozta a kivándorlásügyet, 1904-1912-ig a Magyar Gyáriparosok Szövetségének igazgatója volt. De nemcsak közgazdasági, adó-és kivándorlásügyi munkái voltak, az irodalom is vonzotta. A Pesti Hírlap főmunkatársa volt, a lap vasárnapi számaiban rendszeresen jelentek meg írásai, Kossuth című színdarabját műsorára tűzte a Nemzeti Színház, sőt Adyt is megvédte a harcias konzervatívok támadásaitól.

Nevéhez fűződik a vagyonváltság és a forgalmi adó törvényi bevezetése a 20-as évek elején. Ez szükséges volt a monarchia felbomlásával megbomlott gazdasági egyensúly helyreállítása, a jelentős jóvátételi kötelezettségek teljesítése, a növekvő költségvetési hiány és a száguldó infláció megfékezése és a korona értékének stabilizálása érdekében. A forgalmi adó bevezetésre is került (mértéke 1-2 százalék volt), hatása viszont csak az inflációt lezáró, 1924. évi stabilizációt követően érvényesülhetett. A vagyonváltságot a vagyonok minden nemére kivetett egyszeri, rendkívüli vagyonadóként vezették be, amely kiterjedt az első világháború alatt szerzett vagyonokra is.

A 40-es évek sötét időszakot hoztak a család életében: Hegedűs felesége a 40-es évek elején már súlyos idegbetegségben szenvedett, és lányával együtt 1942 nyarán öngyilkosságot követtek el méreggel. Hegedűs Lóránt alig fél évvel élte túl őket, 1943. január elsején halt meg. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben, a családi kriptában található. Aztán következett a szokásos történet: a magántulajdonra fittyet hányó szochaza a negyvenes évek végén kitette a villában élő örökösöket és államosította az épületet. A villa később évtizedekig itt tanuló külföldi diákok kollégiumaként szolgált, és csak jóval később alakítottak itt ki újra magánlakásokat.

A II. világháború előtti időszakban a tulajdonos a felső két szintet birtokolta, míg az első emeleten jómódú bérlők laktak. Pár ismert név:

• Stühmer Géza, az apja, Stühmer Frigyes által alapított csokoládégyár akkori igazgatója;
• Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank későbbi igazgatója, majd miniszterelnök, később szélsőjobbos politikus, akit a II. világháború után népbírósági ítélettel kivégeztek, mint háborús bűnöst;
• Radó Sándor, aki a 20-as évektől kezdve a szovjet katonai hírszerzés (GRU) egyik legfontosabb ügynöke, később tisztje volt, önéletrajzi könyve 1971-ben jelent meg Dóra jelenti… címmel;
• A rendszerváltás után Andy Vajna is élt itt egy ideig, és a fáma szerint Arnold Schwarzenegger is meglátogatta.

Plusz egy személyes: a 80-as évek első felétől itt lakott első munkahelyem főosztályvezetője, nekem közvetlen főnököm, T.A., így volt szerencsém akkor belülről is megnézni az épületet. Sőt, a 2010-es évek elején a nyitott terasz pornófilm forgatási helyszínéül is szolgált. (Ezt viszont már nem volt szerencsém megnézni.)

Na de nosztalgia off, ismeretterjesztés on. Remélem, a kedves olvasóknak informatív volt ez a pár sor, és ha felnéznek a hegyoldalra, akkor most már tudni fogják, hogy mit látnak.

 Az Orom utca lakóinak névjegyzéke 1916-ban

 A villa a régi Erzsébet-híd felől nézve

 A villa a Tabán felől nézve

 A villa a Rác fürdő felől nézve

Az archív képek forrása a Fortepan, a színeseké az epiteszforum.hu, kivéve az elsőt, ami saját felvétel. A poszt élesítve 12. hó 12-én, 12:12-kor. Véletlen? Aligha.