Az eredeti, 1972-es magyar sugárzásban ez az epizód Mindent vagy semmit címen került adásba. 

Elhagyva a Riviérát mostani terepünk Albion, ami ezúttal nem ködös, nyitó helyszínünk azonban nem vidám: temetőben vagyunk, egy fiatalember áll Robert és Jessica Lindley sírja előtt, szólván: „Így jobban jártál. Tudom, hogy nem kedveltél volna.” He?, kérdezzük Manuellel együtt.

Az ifjú Luke Skywalkerre hajazó ismeretlen ezután autójába száll és egy hamisítatlan vidéki angol kúriához hajt, ahol meglehetősen otthonosan kezd mozogni. A bárszekrény titkosan nyíló zárját például egyből megtalálja és tölt magának egy emberes adagot. A szobába lépő fiatal lányra azonban nem ez tesz nagy benyomást, hanem amikor a srác kijelenti, hogy ő Mark, a halottnak hitt bátyja. Meglepetésünkre a Jennynek szólított lány nem örömkönnyekben, hanem sikoltozásban tör ki: Az nem lehet, az nem lehet!, hajtogatja hisztérikusan. Főcím.

Danny a balkormányos Ferrarival ügyesen lavíroz a jobbkormányra optimalizált londoni forgalomban és megáll (persze szabálytalanul) egy kis fodrászatnál, ahol éppen Fulton bírót beretválják. Fulton a szappanhab alól felszólítja Dannyt, hogy olvassa el a vezető hírt az újságban, mely szerint Mark Lindley, a Lindley iparvállalat halottnak hitt örököse bíróság előtt hitelt érdemlően bebizonyította személyazonosságát, és átveszi a céget húgától, Jennytől. A Lindley szülők Fulton jó barátai voltak, és évekkel azelőtt repülőgép balesetben meghaltak. Mark az egyik nagybácsijához került Rodéziába, ahol 20 éves korában egy vadászat során eltűnt és mivel sem ő, sem a holtteste nem került elő, a több milliós családi vállalatot a húga vette át (őt addig angliai rokonai nevelték).

A megbeszélést Brett főúri bilikékre festett lakásán folytatják, akit egyelőre nem látunk, csak hallunk, mert közben a Lordok Házába készül, de nehezen megy az ünnepi öltözék elrendezése. Végre elkészül és előlép nyári Mikulás jelmezében, amitől Danny teljesen paff lesz, és innentől kezdi felségnek (lordship) szólítani barátját, végig a sorozatban. Fulton arra kéri őket, hogy nézzenek utána, Mark tényleg Mark-e vagy csak valami csaló. Brett, mint igazi angol lord természetesen hisz a bíróság előtt bemutatott bizonyítékoknak és nem lelkesedik a projektért, de azért megígéri, hogy Dannyvel felkeresik a lányt és beszélnek vele. Aki ellen mellesleg pár nappal azelőtt merényletet kíséreltek meg, közli még Fulton búcsúzóul. Nocsak.

Ugrunk Jennyre (nem úgy!), aki a már megismert kúriában vehemensen bizonygatja hőseinknek, hogy állítólagos bátyja igenis csaló és csak a vagyonra pályázik. Közben a kerten átlopakodik egy stüszivadász kalapos figura borzalmas bajusszal, és az ablakon át rálő a lányra. Persze nem talál és rettenthetetlen hőseink kirontva a házból két irányból próbálják bekeríteni a merénylőt a bokrok között. Brett egy lesből érkező sallertől kifekszik, aztán Danny is kap egy jobbcsapottot, így a támadónak sikerül meglógnia. A személyes megtámadtatás viszont meggyőzi barátainkat, hogy mégiscsak érdemes utánajárni ennek a dolognak.

Danny másnap reggel egy másnapos nő, bizonyos Maggie lakásán csönget, aki szemmel láthatóan egy jól sikerült házibuli után éledezik, az egyik elázott vendég még mindig a sarokban kókadozik. A nő állítása szerint a bulin Mark Lindley is jelen volt és el sem hagyta a lakást egész éjjel. Danny ugyan nincs meggyőzve, de mást nem tehet, távozik. Ekkor a másik szobából csinos mamuszban belép Mark. Ki volt ez?, kérdi a nőt, aki nem tudja ugyan, de abban mindketten biztosak, hogy Jennynek dolgozik. „Jenny nem adja fel könnyen.” – „Én sem a hét milliót!”, zárja a beszélgetést a jedi-imitátor, és elszántan néz.

Barátaink a lord lakásán beszélik meg a teendőket, és Brett közli, van egy ötlete arra, hogyan juthatnak a merénylő nyomára. Danny figyelme eközben kissé elkalandozik, mert a lakást éppen elhagyni készül egy hosszúcombú szőke, akinek Brett pénzt ad. A lord szerint ő Mandy, a takarítónő, aki néha be is vásárol, és ugyan csinos, de kissé hanyag. Az amerikai agyában kattogni kezdenek a fogaskerekek.

Felsőház ide, oxfordi neveltetés oda, Sinclair rendelkezik félalvilági kapcsolatokkal is: van egy titkos informátora, a Gazda, akivel egy parkban beszélnek meg találkozót. Nem zöldségekkel, hanem információkkal kereskedik és jó pénzért elvállalja, hogy kideríti, ki volt Jenny merénylője. A találkozóra titokban egy ismeretlen fószer is követte önöket, figyelmeztet a Gazda, aki névről is ismeri az illetőt, egy kis törekvő magánhekus. Aki a következő jelenetben már Marknak számol be a Brették utáni nyomozásáról. Maggie is jelen van, Mark neki is hosszan bizonygatja, hogy ő tényleg az igazi Lindley.

Eközben Wilde és Sinclair David Conronnal, a Lindley család ügyvédjével beszélget, aki nem meglepő módon szintén csalónak tartja a bátyót, aki csak Jennyt akarja kiforgatni, ráadásul őt is kirúgta hosszú évek hűséges szolgálata ellenére. (Vagy éppen azért?) Danny, Bronx szülötte viszont már látott egyet-mást, és a megbeszélésről távozóban kifejti: még az is elképzelhető, hogy az ügyvéd van a háttérben, és ő tanította be a fickót, mint ál-Markot, akivel aztán majd osztoznak a vagyonon. Az a gyanús, ami nem gyanús – idézhetnénk ehelyt Virág elvtársat.

A merénylet miatt a két lovag átköltözteti Jennyt Brett lakásába, ott viszont meglepetésükre már várja őket Mark és a magánhekus. Skywalker emelt hangon kéri ki magának, hogy nyomozgatnak utána, ő tényleg az, akinek mondja magát. Piss off and fuck yourself!, nem így mondja, de ezt gondolja, és dühösen lelép. Brett lehallgatja az üzenetrögzítőt, amin először egy panaszos hangú csaj sürgetése hallatszik, várja Brettet, miért nem jön már? Ez csak a könyvelőm, mondja kissé zavart mosollyal a lord. Következőnek a Gazda jelentkezik: nyomra bukkant, ezért találkozót kér aznap éjfélre Kensingtonba, az Alexander Place-re.

A találka helyszínére érve megmutatja hőseinknek a merénylő házát, akiről kiderítette, hogy egy „Őrnagy” néven működő profi bérgyilkos. Danny sok sikert kíván Brettnek a bevetéshez, ő maradna és inkább a Gazdával kezd komoly eszmecserébe a várható termésről. (Mutatkozik a lucerna? Mosolygós az alma, szilva, paradicsom?, mondja a szinkronban, ami viccesebb, mint az eredeti.) A Falurádió műsorát azonban lordunk kíméletlenül félbeszakítja és magával vonszolja Dannyt. Behatolnak a házba, ahol hamarosan rá is találnak az Őrnagyra, aki meglehetősen hidegen fogadja őket - golyóval a hátában. Ennek se lesz már szüksége bajuszpedrőre.

Felpörögnek az események. Jenny épp az általa készített ebédet hozza be Brettnek, így fültanúja lesz annak, amikor az ügyvéd titkárnője telefonál azzal a hírrel, hogy főnökénél jelentkezett Jenny egykori dadájának egyik rokona. A dadus ugyanis naplót vezetett, amiket a rokon most talált meg vidéki farmján a padláson, és erről értesítette az ügyvédet, aki már úton is van oda. Brett beírja a farm címét a manuális GPS-be (más néven notesz), és már indul is az Aston Martinnal. Miután távozik, Jenny is telefonál valakinek.

A farmon a rokon tájékoztatja az ügyvédet, hogy a dadus csak pár évig élt velük, viszont halála után egy kisebb vagyont hagyott rájuk. Tudott spórolni az öreglány. Magára hagyja Conront, aki a padláson nekilát olvasgatni a naplókat, ám az egyik kötetben olyan infóra bukkan, amitől fennakad a szeme. Az igazsághoz tartozik, hogy ennek kiváltó oka nemcsak a rejtélyes infó volt, hanem egy csendben belopakodó ismeretlen keze által lendített vascső is. A kéz Mark magánhekusához tartozik, aki az Omega együttes rajongójaként már locsolja is szét a naftát a petróleumlámpából, hogy lássa, milyen szép a lángja. Szerencsére pont ekkor érkezik Sinclair. A Lordok Házával éles ellentétben álló terepen is otthonosan mozogva a keményöklű főúr csattanós pofonokkal megfutamítja a gyújtogatót, kimenti a tűzből Conront és felhívja Dannyt. Barátja új fejleményről tájékoztatja: Mark találkozóra hívta Jennyt a családi udvarházba. Nyomás!

A kúriában az érkező Jennyt a költöztetésre váró letakart bútorok fogadják, szerencsére a bárszekrény titkos zárja azért még nyílik. Jenny éppen kortyolna a brandyből, amikor felbukkan Mark. Szidalmazni kezdik egymást, majd váratlan fordulattal Jenny pisztolyt fog a srácra. És bevallja, végig tudta, hogy Mark tényleg az igazi báty, ezért a merényleteket is ő szervezte meg saját maga ellen. Azannya! Majd lő, és megsebesíti Markot, aki a bútorok közt bujkálva menekül. De érkezik Brett! És elkapja Jennyt, aki elejti a pisztolyt! Brett szorítja a csuklóját! És lelöki a padlóla! Dulván!

Aztán mondja a szitut: a magtárban magtalált naplóból kiderült, hogy a két Lindley csak unokatestvére egymásnak. Az igazi Jenny egy éves korában meghalt. A pénzéhes nagynéni a saját lányát nevelte úgy, mint Jenny Lindleyt, és Mark eltűnése után örökösként léptette fel. A dadus tudott erről, de hagyta magát megvesztegetni és csak a naplójának vallotta be az igazságot. Végszóra egy duplacsövű puskával a magánhekus is megjelenik, akiről kiderül, hogy végig az ál-Jennynek dolgozott. A csaj diadalmasan felkapja a korábban elejtett pisztolyt. Ekkor fut be Danny, aki a magyarázatról lemaradván kissé értetlenül nézi a fegyvereket. De aztán kihasználva a páros pillanatnyi figyelmetlenségét, barátainknak sikerül némi közelharc után megszerezniük a mordályokat és már hívják is a zsarukat.

Jöhet a jól megérdemelt szíverősítő, amit lordunk meglepetésére Danny az épp belibegő Mandytől rendel az ominózus bárszekrény készletéből. Danny tettetett közönnyel bejelenti, hogy felfogadta a lányt, mint személye körüli mindenest. Rendben, csak vigyázz a férjével, aki nehézsúlyú bokszbajnok és rendkívül féltékeny!, figyelmezteti Brett. Danny úgy dönt, hogy ebben a súlycsoportban inkább nem indul és azonnali hatállyal felmond Mandynek. A lord somolyogva kortyol bele a poharába...