Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés egy alig egy éve indult blognak...

Örömmel jelentem mindenkinek, akit érdekel, hogy kicsiny játszóterem életében jelentős esemény történt: 2022. november 29-én elérte a százezredik lapletöltést! "Jót s jól! Ebben áll a nagy titok", hivatkozhatnék némileg pofátlanul Kazinczyra ebből az alkalomból, de öntömjénezés helyett inkább pár szóban arról, miféle megfigyelések vonhatók le a blogmotor generálta statisztikákból.

A legnépszerűbb poszt a nyári Iron Maiden koncertbeszámoló volt 4600 fölötti letöltéssel, tehát nemcsak a Groupama Arénában volt közel telt ház, hanem itt is. Jól fogadták az olvasók két klasszikus magyar sorozat, A Tenkes kapitánya és a Tüskevár hogyvoltjait is, egyes epizódok itt is 3-4000 körüli olvasottságot produkáltak. (Zárójelbe: azt többször is jeleztem, hogy alapvetően a filmek, sorozatok leírásával indultam anno a szép emlékű hogyvolt.blog.hu-n, a NER-esítés előtti független Index aloldalán, és ez a vonal adja ennek a blognak is a gerincét.) Azzal nem fogok semmit sem elspoilerezni, ha elárulom, hogy az ilyen jellegű, tehát retro sorozatokról szóló posztok fogják dominálni a blogot a jövőben is.

Teljes meglepetésemre és egyúttal természetesen nagy örömömre a Márványmenyasszony étteremről szóló poszt jelenleg a második legolvasottabb írás, ami eddig szintén már 4000-nél több letöltéssel büszkélkedhet. Oké, a több ezres olvasottság az Index címlapos blogketrecbe kerülésnek köszönhető, ez nyilvánvaló, de a letöltések száma azt mutatja, hogy a szerkesztők és az olvasók ízlése találkozott.  

Számos posztom került ki "a népi internet legjava" alcímmel még szintén a régi Index által indított gyűjteményre, a cimlap.blog.hu-ra, ahol több százan olvasták az adott írást. De a posztok nagy része mindenféle címlapos támogatás nélkül jelenik meg, tehát kénytelen megállni a saját lábán. (Na persze nem úgy, mint Rasi.) Ilyenkor az olvasottság 100 körüli letöltést jelent napi szinten, ami ugyan nem nagy szám, megengedem, nekem viszont pont elég. A keresőmotorok szerinti statisztika azt mutatja, hogy a kíváncsi olvasók többsége már közvetlenül a blog címére kattintva jut el ide, és nem vár semmilyen címlapos ajánlásra. Ezeknek az olvasóknak extra nagy köszönet! 

Ráadásul folyamatos a régebbi, akár az indulás környéki posztok iránti érdeklődés is. Ez valszeg abból következik, hogy az olvasókénti átlagos lapletöltés 1,3 - 1,5 között mozog, tehát aki idetéved, az nemcsak az adott friss posztot olvassa el, hanem legalább még egy - két régebbire is rákattint.

És ennyi jó eredmény után mi az, ami szomorúsággal tölt el? Hát az, hogy néhány, általam nagyon szeretett és nagy örömmel írt poszt nem érte el a minimálisnak tekinthető százas olvasottságot: ilyen pl. az Illetlenek c. tévéfilmről és a nagy kedvenc Saxon budapesti koncertjéről írt beszámoló.

Na de sopánkodás helyett inkább nézzünk bizakodva a jövőbe, ahogy azt a zseniális Örkény István anno megírta. Mert hát egy szónak is száz a vége: előre a következő százezerig! Én rajta leszek, a többi az olvasókon múlik. A következő pár napban viszont különböző erősségű alkoholtartalmú italok széles szortimentjének elfogyasztása fog következni ünneplés gyanánt, úgyhogy új poszt ezen a héten már nem várható. Cheers!