Ismét az előző rész utolsó képkockáival folytatjuk, Pöcök a toronyból néz szerteszét, de a költővel ellentétben nem a lehulló levelek lágy neszét hallgatja, hanem kigúvadt szemmel figyeli Gasch Lipót házát és az éppen most érkezett ismeretlen bányászruhás embert. Gyanús ez nagyon, ezért máris száguld az ikrekhez, hogy ők értesítsék Lacóékat az eseményről. Lacó és Tivi a kertben ücsörögve éppen a horgászbotokat szerelik fel, amikor Péter és Pál befut és átadja az üzenetet. Megtudjuk, hogy Pöcök Gasch háza mellett vett fel figyelőállást, Lacó utasítja az ikreket, hogy menjenek el Gerlindához, ahol Kisvacak is héderel, és utána együtt jöjjenek a házhoz.
Pöcök a bokrok között lapul és izgatott hangon informálja az érkező Lacóékat a fejleményekről: valami idegen ember érkezett bányászlámpával, overallban, és egy újabb gyanús bőrönddel. Lacó és Tivi egy darabig hitetlenkedik, még azt is kétségbe vonják, hogy Pöcök felmászott a toronyba, az ezermester persze kikéri magának a gyanúsítgatást. Mivel a nagy sietségben a rádióját fent hagyta a toronyban, visszamegy érte, addig a többiek figyeljék a házat. Tivadar továbbra is szkeptikus, szerinte nem komoly ez az egész, biztos újabb rokon érkezett vagy csak bányászbálra készülnek, minek ez az izgalom.
Pöcök újra felmászik a k... magasba, egy órán belül kétszer, hiába, fiatal még, jól bírja, masszírozom már a látványtól is görcsbe állt vádlimat. A Skoda még az udvaron parkol, amúgy viszont semmi mozgás, hova lett mindenki? Pöcök siet vissza Lacóékhoz, eltűnt az ember és a bőrönd is, közli lihegve, Tivi gúnyosan mosolyog. Pöcök erre ismét bepöccen: Azt hiszitek, káprázott a szemem vagy mi, fogadjunk egy ötvenesbe, hogy ott van valahol a házban az idegen meg a bőröndje is! (Jól el vannak eresztve a srácok zsebpénzzel, ha lépten-nyomon ekkora összegekbe fogadnak.) Lacó próbálja csitítani, neki már van terve, de ahhoz meg kell várni Gerlindáékat.
Érkeznek copfosék, a vezér pár szóval ismerteti elképzelését, hogyan lehetne bejutni Gasch-hoz. Ennek lényege, hogy Gerlinda előadja az öregnek a Budapestről érkezett pajtás történetét, aki csak azért utazott idáig, hogy az iskolai dolgozat témája keretében a nagy idők nagy tanújával, Gasch Lipóttal beszélgessen. Ráadásul Tivi már ismeri Irmát, az unokahúgot, aki korábban faluszerte fuvarozta a srácot (farosszéria, emlékszünk, ugye?), így tutira nem fogja őket elhajtani. Közben Kisvacak eltűnik, ahogy szokott, és alaposan szétnéz a házban meg az udvaron a gyanús idegen után kutatva. Kisvacak halálmegvető bátorsággal vállalja a feladatot, büszkén kihúzva magát mikiegeres pólójában.
Ebből mi lesz?, aggódik szokás szerint Gerlinda, de aztán csak odalép a kapuhoz és a rángatós kolomppal becsönget. (Ez milyen retro szerkezet már, lehet, hogy én is lecserélem itthon a villanycsengőmet ilyenre.) A csengetésre morcos hangon kiordít Gasch: Ki a’?, a copfos illedelmes hangon visszakiabál, hogy ő Salgó Gerlinda, Salgó Károly lánya, egy pesti pajtással van itt, stb. stb.
Tivadar átveszi a szót, szépen bemutatkozik és udvarias kiabálással ő is előadja az iskolai feladattal és a veterán bányásszal kapcsolatos mesét. Jól elvannak a csukott vasajtó két oldalán, Gasch persze nem nyit ajtót, nem vagyok semmiféle veterán, menjetek a dolgotokra!, hajtja el végül a srácokat, akik leforrázva eloldalognak. Hiába volt tehát Kisvacak halálmegvető bátorsága, úgy néz ki, ide nehezebb bejutni, mint Szulejmánnak Szigetvárba.
Tivadar pesti önérzetében vérig van sértve, a többiek is elkenődnek, a vezér is mély töprengésbe merül, végül Pöcök dobja be a mentő ötletet: Egy megoldás maradt, Pirosfej tizedes. Lacó azonnal a tettek mezejére lép, az őrsre rohanás helyett praktikus megoldást választ a határőr értesítésére: a nála lévő random telefonkagylóval rácsatlakozik a szolgálati vezetékre, nem kell ide mobiltelefon, úgysem lenne térerő. Izgatott hangon csak annyit mond Lajos bácsinak, hogy Pöcök talált valamit a hatos aknánál, a tizedesnek ennyi is elég, elvégre közel a határ, állandóan készültségben kell lenni. Bepattan a szolgálati dzsipbe, a szolgálati sofőr máris indít, a GAZ végigszáguld a forgalomhiányos falun és leparkol Gasch házának közelében.
A srácok izgatottan körbeveszik, Pirosfej mindenkit nyugalomra int, majd Lacót és Tivit magához szólítja és elvonulnak a házhoz. Pöcök továbbra is a bokor alatt lapul, Lacó csatlakozik hozzá, a tizedes meg Tivadarral a kapuhoz lép és a rángatós kolomppal becsönget. Ilyen forgalom még tuti nem volt az öregnél, nincs is elragadtatva az újabb látogatóktól, de hát a hatóságot mégis csak be kell engedni. Joviális mosollyal nyitja az ajtót, de ez nem nagyon téveszt meg bennünket, hiszen a villamos alá szorult gyalogos arcán sem őszinte a mosoly, mint tudjuk.
Bevonulnak a házba, Irma is mosolyogva köszönti az érkezőket, de rajta is látszik, hogy előtte vackorba harapott.
A tizedes a szolgálati szabályzat szerint tányérsapkáját levéve lép be a szobába, Gasch a látogatókat saját készítésű szamócaszörppel kínálja. A falon oklevél: "Gasch Lipót részére életmentő, önfeláldozó, bátor tevékenységéért legnagyobb elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki." Az évszám 1962. január 26., na az volt régen. Kicsit hosszúra nyúlik a csend, aztán Pirosfej megdicséri a szörpöt és Kerekes pajtáshoz fordulva felhívja a figyelmét, hogy ezt feltétlenül vegye majd bele a dolgozatba. Aztán Gaschnak ő is előadja a bányásztörténeteket gyűjtő pesti diák meséjét, de az öreg ettől se igazán hatódik meg, pedig még Irma is biztatja, hogy meséljen. Tivi is ráerősít: De a faluban Lipi bácsin kívül nem él másik lőmester, Gasch azonban maga helyett inkább Hollán apót ajánlgatja. (A szoba falán kalitkában ugrál a korábban már emlegetett hangutánzó mátyásmadár, biztos sokat tud, de most egy büdös hangot sem ad ki magából.)
A beszélgetés kezd megfenekleni, a pesti csávó ekkor bedobja a „minket a régi bányászeszközök is érdekelnek” topikot, hátha így mégiscsak sikerül szétnézni a ház körül. Irma felpattan és máris előkap a szekrényből egy hosszú nyeles elemlámpát és a látogatókat szívélyesen a fészerbe invitálja kincsvadászatra. (Elnézve a tizedesnek Irma farosszériájára szegezett tekintetét, valszeg neki is ugyanaz a pajzán gondolat juthatott eszébe, mint nekem, na de nem akarom magamra venni a szexuális túlfűtöttség vádját.)
Kint Lacó és Pöcök a szokásos lyukakon leselkedik befelé, már nagyon türelmetlenkednek, amikor az udvaron végre feltűnik a 3-4 bányászsisakot, 5-6 viharlámpát, 7-8 bányásztarisznyát magára aggatott Tivi, nyomában a búcsúzkodó tizedessel. A kapun kilépve aztán Pirosfejből kibújik az átvert hatóság, és erősen nehezményezi, hogy a srácok így átdobták őt, mint szart a palánkon. Persze nem így fogalmaz, elvégre ifjúsági filmben vagyunk, de a lényege ez. Még mond valamit álmodozásról meg alaptalan gyanúsítgatásról, a szolgálati sofőr azonban már indít és a dzsip szolgálati porfelhőt verve maga után, elhajt.
Előre megmondtam, hogy hülyeséget csináltok, közli Gerlinda, na persze, mert mindig is te voltál a legokosabb, vág vissza Lacó, erre a riposzt már csak egy erőteljes nyelvöltés a copfos részéről. A csapat hosszas vitába bonyolódik, Tivi lesajnálóan szónokol az egész nyomozósdiról, Pöcök újra erősködik, hogy ő igenis látta a bőröndöt és a bányászruhás idegent, de a szájkarate után Lacó kénytelen levonni a konzekvenciát: Leégtünk, gyerünk haza! Kisvacakot nem igazán töri le a kudarc, ő inkább csak a gyomrával foglalkozik, mindenki ebédelni indul, a társaság szétszéled. Pöcök azonban hátramarad és elgondolkodó arccal néz felfelé a torony tövéből. Most tényleg harmadszor is fel akar mászni?, nézem a monitort kétségbeesetten és előveszem a fáslit.
Ebéd után a frissen felszerelt horgászbotokkal elindul a csapat a tóhoz, a mezőn átvágva azonban a torony felől szokatlan villódzást észlelnek. Tivi szokás szerint csak legyint rá, de Gerlinda tanult morzézni (ez a csaj majdnem olyan sokoldalú, mint Hermione Granger) és máris közli a megfejtést: S.O.S. Ez csak Pöcök lehet!, mondja Lacó és Tivivel futva indulnak a toronyhoz. A meddőhányó tövéhez érve épp elhajt előttük Irma, Tivi még integet is neki, de aztán futnak tovább. A toronyból leereszkedő Pöcök izgatottan közli: Amint a nő elhajtott, Gasch és az ismeretlen lemászott a kerekeskútba!
Hármasban rohannak a házhoz toronyiránt, közben Lacó közli velük, hogy szerinte a kút valamilyen módon tutira levezet a bányába. A kapuhoz érve belesnek a megszokott lyukakon, odabent semmi mozgás. Lacó a többiek segítségével átmászik a kapun és belülről kinyitva beengedi őket. Ez így kapásból illetéktelen behatolás, magánlaksértés, rongálás, a további büntetési tételek felsorolásában viszont megakadályoz a folyt. köv. felirat.